Király Farkas
„Amikor szépprózát képzelek, egyszerre vagyok gyermek, kamasz, felnőtt és vénember. Seregnyi tükör között.”
Életrajz:
1971-ben született Kolozsváron. 1990–1992 között a kolozsvári Babeș–Bolyai TE kémia–fizika tanári szakán, 1994–1996 között a szintén kolozsvári Avram Iancu TE reklám- és gazdaságpszichológia szakán tanult.
1990 januárjában közölték először verseit a kolozsvári Jelenlét című lapban. 1994–1998 között az Előretolt Helyőrség és az Erdélyi Híradó munkatársa, 1995–1996‑ban a Bretter György Irodalmi Kör elnöke.
2002-ben Budapestre költözik. 2002-től 2017 őszéig a Szabad Föld munkatársa, mellette 2004–2011 között a Napút folyóirat és könyvkiadó szerkesztője, 2005–2007 között a Fiatal Írók Szövetsége Hortus Conclusus könyvsorozatának szerkesztője, 2010–2016 között az Ambroozia folyóirat társalapítója és műfordítás-rovatszerkesztője. 2011 óta az AmbrooBook kiadó társalapító-tulajdonosa, 2016–2019 között az Irodalmi Jelen próza- és műfordítás-rovatának szerkesztője. Jelenleg az Országút kulturális kétheti lap főszerkesztő-helyettese, az Országút Online vezető szerkesztője, 2021-től a tegnap.ma portál társalapító főszerkesztője.
Írásait román, bolgár, szerb és angol nyelvre fordították. Herceghalmon él.
Idézet műből:
„Teszem-veszem a tárgyakat, a szereplőket, adok nekik jópofa vagy röhejes neveket, megteremtem és felszámolom azt, amit és akit csak akarok. Már ha engedik az ott érvényes törvények – ugyanis csak akkor tehetem meg mindezt, ha a cselekedeteimtől nem esik szét a nem is oly könnyen felépített világ. Ha széthull, kezdhetem elölről.”
(Szöveget játszani)
Idézet kritikából:
„Király Farkas regénye sok szempontból méltó arra, hogy közös origója legyen a XX. század végi román–magyar történelmi múlt feldolgozásának, amiben a sortüzek mellett leginkább a sorsokat lenne érdemes láttatni. Úgy, ahogy ez a regény is teszi.”
(Nagygéci Kovács József – Sortűz)
Idézet interjúból:
„Mindig is erdélyinek tartottam magam, ez az identitás nagyon sokat jelent nekem. Álmaimban – és sokat álmodom – mindig Kolozsvár jelenik meg, nem Budapest.”
Kötetei:
Higanymadár (versek, 2002); Hosszú árnyékok földje (versek, 2004); f. versek (versek, 2005); szósav (versek, 2007); A Boldog utca hava és egyéb történetek (novellák, 2010); Szét, nem össze (versek, 2013); Sortűz (kisregény, 2018); Ha elfogy a fény (elbeszélések, 2019); út a tengerszemekhez (versek, 2019).
Díjak:
A Romániai Írók Szövetsége Kolozsvári Szervezetének Debüt-díja (2003), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2005), Irodalmi Jelen prózadíj (2017), Páskándi Géza-díj (2017), MMA Könyv Nívódíj (2018), MMA Művészeti Ösztöndíj (2019–).
