Berta Zsolt
„Az irodalom fejlődése nem egyetlen ötleten vagy újításon múlik, nem a szándékosság formálja, hanem maga a világ változása, a folyamatosan átalakuló nyelv, az életkörülmények.”
Életrajz:
1966-ban született Budapesten, jelenleg is ott él, de lakott Fonyódligeten, Balatonszabadi-Sóstón, Dunakömlődön és Pomázon is. Pécsi katonaéveit követően kezdett el dalokat írni és zenélni, a 90-es évek elején Télak nevű zenekarával számos koncertet is adott. Változatos polgári foglalkozásokból élt, jelenleg a Magyar Napló Kiadó könyvesboltját vezeti. Saját fiatalkorából is merítő első, Jancsiszög című regénye tette ismertté nevét az irodalmi életben. Nagy visszhangot váltott ki Kalef című regénye is, amely a hatvanas évek Moszkva téri galerijének történetén és édesapjának sorsán alapul. A megjelenés előtt álló, Háború se béke című regényében ugyancsak saját családtörténetén keresztül vezeti olvasóját egészen az 1956-os forradalomig.
Idézet:
„Aki úgy tart Európába, hogy valami felsőbb fokú összetartozás nevében eldobja a nemzetiségét, az nem visz semmit a házibuliba, de arra számít, hogy majd mások visznek.” (Háború se béke)
Kritikarészlet:
„Berta Zsolt megalkotta az utóbbi negyedszázad legrokonszenvesebb regényhősét, Cseke Zsoltot. Az ő élete három-négy esztendejének krónikájában benne lüktet a XX. század első két harmadának magyar történelme.” (Kovács István – Kalef)
Interjúrészlet:
„Az »igaz« szót sem a hasznáért, hanem önmagáért szeretjük.”
Művei: Jancsiszög (regény, 2008), Kalef (regény, 2014), Recept – zónaregények (novelláskötet, 2016), Visszajátszás – Dorka és Botond (regény, 2016), Szomjas Szűz (novellafüzér és zenei album, 2019). Előkészületben: Háború se béke (regény)
Díjai: Bertha Bulcsú-emlékdíj (2015), Márai Sándor-díj (2017), Térey János-ösztöndíj (2019–2021)
