Életrajz:

1977-ben született Nyíregyházán. A Nyíregyházi Főiskolán végzett, majd a Miskolci Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és középiskolai tanár diplomát. Két szakközépiskolában tanított tizenöt évig magyar nyelv és irodalmat.

1999-től publikál, leginkább verseket, de ír novellákat és tárcákat is. Verseit angol, német és lengyel nyelvre fordították.

Jelenleg Budapesten és Nyíregyházán él.

Idézet műből:

„rád látok az ablakomból,
tűzfalon borostyán vagy,
kagylóban kicsi morzsa

hogy lesz ezután, nem érdekel,
csak ne múljon el ez a tél,
a tavasz nem hasonlítana rád.”

(tájélmény)

Idézet kritikából:

„Nagy Zsuka híreket hoz a vidékről, és közben a legnagyobb természetességgel teszi bárki számára megélhetővé a haza szót – kompatibilissé a 2010-es évekkel és Budapesttel.”

(Kemény István – Küllők, sávok)

es.hu

Idézet interjúból:

„…nem tudok se többet, se kevesebbet a világról, mint azt, amit az írásaimban leírok. És nem vagyok több sem. Az vagyok, csak annyi vagyok, amit megírok.”

nincs.online

Kötetei:

mégismarionett (versek, 2008); küllők, sávok (versek, 2008); pigment (versek, 2018); tornacipők a stégen (versek, 2019); delej (versek, 2020); les (judit könyve) (versek, 2021).

Díjak:

A Vörös Postakocsi-díj (2010), Megyei Prima Különdíj (2017), Ratkó József-díj (2017), NKA alkotói ösztöndíj (2017, 2021), Bella István-díj (2021).